Csillagászati értelemben fogyatkozásnak tekintjük azokat a jelenségeket, amikor valamely égitestnek nem az egész korongját látjuk, hanem azt a megfigyelő elől egy másik égitest részben vagy teljesen eltakarja.A fogyatkozást előidéző és a fogyatkozást szenvedő égitestek periodikus mozgást végeznek. Kisebb bolygók esetén átvonulásnak, vagy fedésnek nevezik a méretkülönbségek miatt. Napfogyatkozásnak nevezzük azt a jelenséget, amely kedvező pályafeltételek esetén előfordul. A Földdel egy vonalba esik két másik égitest a Nap és a Hold.A Föld keringésének egyik következménye, hogy bolygónkról nézve a Nap korongja napról napra eltolódik a csillagok között és egy év alatt egyszer körbejárja az égboltot. A Hold pályasíkja a Földével hajlásszöget zár be, így csak kivételes alkalmakkor léphet fel ez a jelenség.Ha a Hold keringése során éppen a két pálya csomópontjában és a csomópont éppen a Nap-Föld összekötő egyenesén vagy annak közelében található, fogyatkozási jelenség következik be.
Teljes napfogyatkozás lesz 1999.08.11-én.A Hold a Nap és a Föld közé kerül.E ritka és lenyûgözõ természeti jelenség most Magyarországról is megfigyelhetõ. A kb 110km átmérõjû Hold árnyéka Szombathely-Siófok- Kiskõrös-Szeged-Makó középvonalon vonul át hazánkon.
A
Napba - mint általában - nem ajánlatos belenézni.Most
sem lesz ez másképp,
kivéve azt a pár percet mikor a Hold teljesen a Nap elé
kerül.
Térképek:
-
Ortográfiai térkép a napfogyatkozás útvonaláról.
(NASA/GSFC)-(47Kb)
- Stereográfiai térkép a napfogyatkozás
útvonaláról. (NASA/GSFC)-(68Kb)
- Elkövetkezõ teljes és részleges
napfogyatkozások útvonalai. (NASA/GSFC)-(20Kb)
- Magyarország-(115Kb)
- Magyarország (napfogyatkozás sávja)