Karácsonyi Szentölt Halászlé

 

a
Roosevelt téri Halászcsárdában
December 24-én 9-15 óráig,
melyet Kondé Lajos plébános szentel
Elõvételben:
1000 Ft/adag

Helyszínen:
1100 Ft/adag

Ünnepi adag: 0,8 l halászlé,
18 dkg filézett ponty
Érkezõ vendégeinket
forralt borral és
mézes teával fogadjuk.


Minden vásárlónkat szeretettel
várjuk!

A világ teremtése

Isten megteremtette az embert, saját képmására, férfinek és nőnek teremtette őket. Isten megáldotta őket, s így szólt hozzájuk: "Legyetek termékenyek, szaporodjatok, töltsétek be a földet és vonjátok uralmatok alá. Uralkodjatok a tenger -i, az ég madarai és minden állat fölött, amely a földön mozog." Úgy is történt. Isten látta, hogy nagyon jó mindaz, amit alkotott.

Ter 1, 27-31

 

Jónás megmenekül

Az Úr odarendelt egy nagy -t, hogy nyelje el Jónást. Jónás három nap és három éjjel a  gyomrában volt. A  gyomrában Jónás így imádkozott az Úrhoz: Szorongattatásomban az Úrhoz folyamodtam, és ő meghallgatott; az alvilág gyomrából kiáltottam, és ő meghallotta hangomat. A mélybe vetettél, a tenger mélyére, körülvett az áradat; örvényeid és hullámaid összecsaptak fölöttem. Így szóltam: Elvetettél színed elől. Bárcsak meglátnám még szent templomodat! A vizek torkomig hatoltak, körülvett a mélység, hínár borítja fejemet a hegyek tövében. Leszálltam a föld alatti országba, a régmúlt idők népei közé, de kimentetted a pusztulásból életemet, Uram, én Istenem! Amikor elcsüggedt a lelkem, az Úrra emlékeztem, és imám eljutott színed elé, szent templomodba. Akik mihaszna (bálványokat) szolgálnak, elfordulnak az irgalmasságtól. Én azonban a dicséret szavát mutatom be neked áldozatul; teljesítem, amit fogadtam, mert az Úrtól jön a szabadulás. Az Úr szólt a -nak, és az kivetette Jónást a szárazra.

Jón 2, 1-11

 

A csodálatos halfogás

Amikor egyszer a Genezáret tavánál állt, nagy tömeg sereglett oda hozzá, hogy hallgassa az Isten szavát. Látta, hogy a tó partján két bárka vesztegel. A ászok kiszálltak, és a hálót mosták. Beszállt hát az egyik bárkába, Simonéba, s megkérte, hogy lökje egy kicsit beljebb a parttól. Aztán leült, és a bárkából tanította a népet. Amikor befejezte a tanítást, így szólt Simonhoz: "Evezz a mélyre, és vessétek ki a hálótokat fogásra!" Mester, egész éjszaka fáradoztunk, s nem fogtunk semmit, de a te szavadra, kivetem a hálót" - válaszolta Simon -, és így is tett, s annyi -at fogtak, hogy szakadozni kezdett a háló. Intettek a másik bárkában levő társaiknak, hogy menjenek segíteni. Mentek is, és úgy telerakták mind a két bárkát, hogy majdnem elsüllyedt. Ennek láttán Simon Péter Jézus lábához borult, és e szavakra fakadt: "Uram, menj el tőlem, mert bűnös ember vagyok!" Mert a szerencsés fogás láttán társaival együtt félelem töltötte el. Hasonlóképpen Jakabot és Jánost is, Zebedeus fiait, Simon társait. De Jézus így szólt Simonhoz: "Ne félj! Ezentúl ember ász leszel." Kivonták a hajókat a partra, és mindenüket elhagyva követték.

Lk 5, 1-11

A kitartó ima

 Azt mondom azért nektek: kérjetek és kaptok, keressetek és találtok, zörgessetek és ajtót nyitnak nektek. Mert mindenki, aki kér, kap, aki keres, talál és aki zörget, annak ajtót nyitnak. Közületek melyik apa ad a fiának követ, amikor az kenyeret kér? Vagy ha -at, akkor  helyett tán kígyót ad neki? Vagy ha tojást kér, akkor talán skorpiót ad neki? Ha tehát ti, bár gonoszak vagytok, tudtok jót adni gyermekeiteknek, mennyivel inkább adja mennyei Atyátok a Szentlelket azoknak, akik kérik tőle.

Lk 11, 9-13

Jézus megjelenik az apostoloknak

Egyszer csak megjelent a tanítványok között Jézus, és köszöntötte őket: "Békesség nektek!" Ijedtükben és félelmükben azt vélték, hogy szellemet látnak. Ezután megmutatta nekik kezét és lábát. De örömükben még mindig nem mertek hinni és csodálkoztak. Ezért így szólt hozzájuk: "Van itt valami ennivalótok?" Adtak neki egy darab sült -at. Fogta és a szemük láttára evett belőle.

Lk 24, 36-43

A kenyérszaporítás

Jézus ezután átkelt a Galileai-tavon, Tibériás taván. Nagy tömeg követte, mert látták a betegeken végbevitt csodajeleket. Jézus fölment egy hegyre, s ott leült a tanítványaival. Amikor Jézus körülnézett, és látta, hogy nagy sereg ember tódul hozzá, megkérdezte Fülöptől: "Honnan veszünk kenyeret, hogy legyen mit enniük?"  Az egyik tanítvány, András, Simon Péter testvére megszólalt: Van itt egy fiú, akinek van öt árpakenyere és két -a, de mi az ennyinek?" Jézus meghagyta: "Telepítsétek le az embereket!" Letelepedtek hát, s csak a férfiak voltak szám szerint ötezren. Jézus ekkor kezébe vette a kenyeret, hálát adott és kiosztotta a letelepedett embereknek, s ugyanígy a -ból is adott, amennyit csak akartak. Amikor jóllaktak, szólt tanítványainak: "Szedjétek össze a maradékot, nehogy kárba vesszen." Összeszedték, s tizenkét kosarat töltöttek meg az öt árpakenyér maradékából, amit meghagytak azok, akik ettek.

Jn 6, 1-13

A Szeged-Belváros Plébánia honlapja: http://www.dom.szeged.hu