6.1.
ALAPISMERETEK

            A meteorológiai tudnivalók tárgyalásakor először a szelet és viselkedését kell megismernünk. A szél vízszintes irányú nyomáskiegyenlítődés a levegőben. A különböző hőmérsékletű légtömegeknek külömböző a nyomása; a meleg levegőnek kisebb, míg a hidegnek nagyobb. Két különböző nyomású légtömeg között nyomáskiegyenlítődés van mindaddig, amíg a két nyomás egyenlő nem lesz. Ez a szél.

            A földfelszínnel párhuzamos légmozgások mellett vertikális áramlások is vannak. Ez abból származik, hogy a Nap közvetetten, a talaj felmelegítése által ad át hőenergiát a levegőnek. Ez a hőátadás a legintenzívebb az Egyenlítő mentén, ahol a Nap sugarai közel merőlegesen érik a talajt. Itt felszálló légáramlat jön létre, ami nagyobb területeken függőleges légkörzést eredményez.

            A Föld forgásának a hatására az északi féltekén a légtömegekben a nyomáskieggyenlítődés az óramutató járásával ellentétes örvények formájában valósul meg. Ezeket hívják ciklonnak. Általában ezek hoznak esős, szeles időt.
            A magas nyomású területekről a levegő kifelé áramlik és az előzővel ellentétes irányú légmozgásokat hoz létre. Ezek az anticiklonok, melyek az óramutató járásával megegyező irányba forognak. Ezeket általában meleg és derült idő kiséri.
            A ciklonok és az anticiklonok nemcsak forgó mozgást végeznek, hanem haladnak is. Közép-Európa felett álltalában Ny-ról K-felé. Az átvonuló légörvények határozzák meg a szél alakulását.

            A ciklonok területén a hideg és meleg légtömegek sávokba rendeződnek. Ezek között a sávok között húzódó határokat nevezzük frontnak. Attól függően, hogy milyen hőmérsékletű levegőtömb frontfelületéről beszélünk, megkülönböztethetünk hideg-, és melegfrontot. A hideg és meleg frontok vitorlázó szempontból jelentős különbségeket mutatnak. Melegfront esetén a levegő lassan emelkedik fel az előtte felhalmozódott hidegebb levegő hátán, és először vékony majd egyre vastagabb felhőréteget hoz létre. Ezek hosszan tartó esőt hoznak. A ciklonban a meleg levegőt követi a hideg. Mivel a hideg levegőnek mind a nyomása mind a tömege nagyobb, így megemeli az útjába kerülő meleg levegőt. Ekkor nagyon keskeny, meredek hőmérséklet-grádienssel jellemezhető frotvonalak alakulnak ki. Egy-egy területre a hideg levegő hirtelen tör rá és ennek megfelelően a kialakuló felhőzet is más. Nagyon magas, un. toronyfelhők alakulnak ki. A hideg frontot hirtelen időjárásváltozás követi. Nyári hidegfrontokat gyakran kísérik viharok is.

            A frontok közeledte előre jelezhető részben a felhőzet alakulásából, részben a légnyomás változásából. A hidegfrontot légnyomáscsökkenés, a melegfrontot légnyomásemelkedés előzi meg.

            Szél keletkezhet akkor is, ha frontmentes idő van. A különböző talajok és vizek különbözőképpen melegszenek fel, ami légnyomáskülönbségeket okoz. Ezek hozzák létre a napi széljárásokat. Reggel a szárazföld gyorsabban melegszik fel mint a víz ezért szél keletkezik, ami a szárazföld felé fog fujni. Ezzel szemben este az ellenkezőjét tapasztalhatjuk,a szél iránya a víz felé mutat. Ez a parti szél. A parti-, és vízi szél természetszerűleg csak a tavak partja mentén, egy néhányszor száz méteres sávban fellépő jelenség. A vízfelület közepe táján reggel lefelé-, este felfelé áramlik a levegő, amit a vitorlázók nem tudnak hasznosítani. Ez a szélcsendes terület a "lavór".

            A szél erősségét a Beaufort-skála segítségével határozzuk meg. Ez a szubjektív skála látható jelek alapján határozza meg a szél erősségét. A skála 0-12 fokozatra osztja a szélerősséget. (Pl.: 4oB szélnél jelennek meg a tarajos hullámok.) A skála adatai 10 m magasra értendők! Ezt nagyon lényeges tudnunk, mert a 10 m és az 1 m-es magasság között 100% nyomáskülönbség is lehet, tehát egy hajónak minnél magasabb a vitorlázata annál nagyobb, tisztább szelet tud fogni.

AJÁNLOTT SZAKIRODALOM:
            Dulin - Dulin: Vitorlássport (Budapest, Sport; 1987.)
            Dr Koppány György: Felhők (Budapest, Móra; 1978.)