3.1.
OSZTÁLYOK, TÍPUSOK
Elsőként tisztáznunk kell, milyen
szempontok alapján, és milyen kategóriákba sorolja az új Hajózási Szabályzat a
vitorlásokat 1992 után!
Az új szabályozás szerint a
kishajókat csak egy paraméter, a hajótesten mért hossz határozza meg. Ezek
szerint a 20 m-nél rövidebb hajók esnek a kishajó kategóriába. Ezzel az európai
normáknak megfelelően megszűnt a korábbi hármas korlátozás (15 t vízkiszorítás, 15 m hossz és a 3 m szélesség).
A kishajó kategórián belül
megmaradtak az "A" és "B" vitorlás kishajó osztályok, de az
osztálybasorolás új szempontok alapján történik.
Az "A" és a "B"
osztályú vitorlás kishajók között a különbséget ideiglenes jelleggel – a kishajókra
vonatkozó építési előírások megjelenéséig – a stabilitásuk alapján határozza
meg a HSZ. Így az a kishajó minősül "A" osztályúnak, amelynek
stabilitása 35 fokos dőlésig növekszik és közben nem árasztódik el vízzel. (Korábban
minden 25 négyzetméternél nagyobb vitorlafelületű kishajó "A"
osztályú volt, függetlenül a stabilitástól.)
Egyedi építésű hajóknál a Hajózási
Felügyelet külön döntéspróbával vizsgálja a stabilitást csakúgy, mint a
katamaránok és más, nem szokványos építésű vitorlások esetében.
A fentiek alapján pl. a korábban
"A" osztályúnak minősített 25-ös túrajolle csak "B" osztályúnak
minősül.
Még egy fontos változás került be -
külső javaslatra - az új HSZ-be. Ezek szerint a vitorlás csónak és a kishajó
között a határvonal egyértelmüen a 10 négyzetmétert elérő vitorlafelület. Ennek
értelmében a kalóz típusú vitorlások "B" osztályú kishajóként nyilvántartásba
veendők, ennek megfelelően le kell vizsgáztatni. Ugyanakkor megkapják a
"B" osztályú hajók összes jogosultságát.
Új vízijármű kategóriaként jelenik
meg a vízisporteszköz. Ennek három alapvető formája van, a motoros (pl.
jetski), a vitorlás (pl. szörf) és az egyéb. Az új kategória létrejöttét az
indokolja, hogy ezeket az új vízijárműveket egyértelműen nem lehetett besorolni
a korábban létező kategóriákba, vagy a besorolás hátrányosan érintette a jármű
használóját. Például a korábbi ismérvek alapján a szörföt vitorlás csónaknak
kellett minősíteni, de az erre a kategóriára előírt felszerelést nem lehetett
elhelyezni rajta.
A Hajózási Szabályzatban
meghatározott kategóriákon belül számos további vitorlás típus létezik. Ezek
kialakulásában, és jellemző méreteik rögzítésében a versenyvitorlázás játszik
döntő szerepet.
Ezek után tekintsük át a
leggyakoribb vitorlás típusokat, és fontosabb jellemzőiket.
VITORLÁS CSÓNAKOK:
|
Optimist |
2x sarkos |
2,3 |
1,1 |
40 |
3,75 |
|
Cadet |
3x sarkos |
3,2 |
1,25 |
60 |
6,00 |
|
Moly |
tetszőleges |
3,35 |
1,36 |
50 |
7,00 |
|
OK jolle |
3x sarkos |
4,0 |
1,4 |
80 |
8,3 |
"B" OSZTÁLYÚ
VITORLÁS KISHAJÓK:
|
420-as |
kerek (U) |
4,2 |
1,64 |
95 |
10,00 |
|
Finn |
kerek (U) |
4,5 |
1,5 |
160 |
10,00 |
|
Kalóz |
3x sarkos |
5,0 |
1,62 |
170 |
10,00 |
|
470-es |
kerek (U) |
4,7 |
1,64 |
110 |
12,5 |
|
22-es
binnenjolle |
kerek (U) |
5,9 |
1,9 |
530 |
23,6 |
|
FD (Repülő
Hollandi) |
kerek (U) |
6,05 |
1,7 |
160 |
17,00 |
|
15-ös
túrajolle |
kerek (U) |
6,5 |
1,95 |
635 |
18,00 |
|
25-ös
túrajolle |
kerek (U) |
8,0 |
2,4 |
1020 |
27,4 |
"A" OSZTÁLYÚ
VITORLÁS KISHAJÓK:
|
B 19`-es |
kerek |
5,85 |
2,3 |
950 |
16,5 |
|
Rebell
Seaskip |
kerek |
7,6 |
2,45 |
1300 |
23,2 |
|
CNSO |
kerek |
8,2 |
2,9 |
3200 |
28,5 |
|
Star |
3x sarkos |
6,9 |
1,7 |
780 |
28,5 |
|
Soling |
kerek |
8,1 |
1,9 |
1030 |
23,2 |
|
Dragon |
kieler (S) |
8,9 |
1,9 |
1720 |
22,5 |
|
6R |
kieler (S) |
10,9 |
1,8 |
4150 |
44,6 |
|
22-es
scharenkreutzer |
kieler (S) |
10,9 |
1,9 |
1800 |
24,5 |
|
B 31`-es |
kerek |
9,45 |
3,0 |
3650 |
36,0 |
|
Sudár Sport |
kerek |
8,02 |
2,25 |
1200 |
23,2 |